Újra itt

Jó régen írtam már ide, de ugye a két gyermekes anyukának nincs már annyi ideje, mint gondolta....
Most kihasználom, hogy Sanyi próbán van, és a gyerekek már alszanak.
Eszterem ma 12 hetes nagylány. Kb.5900 gr és 59 cm. És nagyon aranyos!!!!
Mosolyog nagyon sokat, és beszélget is. Néha velünk, de néha a szobájában az angyalkáival, vagy éppen a mackókkal.
Még mindig nagyon jó baba. Este 8 körül elalszik, és legkorábban hajnali 3 órakor kel fel enni. Aztán visszaalszik, 6 körül újra eszik, és aztán kilencig alvás tovább.
Nap közben többször sétálunk, főleg amíg az időjárás engedi.
Túl vagyunk már a 2 hónapos oltáson, ami meg sem kottyant neki. Szót fogadtam a doktor néninek, ér rögtön oltás után adtam Eszternek egy lázcsillapító kúpot. Sikerült láz nélkül megúsznunk.
Máténak elkezdődött a suli. Idáig nem sok javulást mutat a tavalyi évhez képest, pedig fűt-fát megígért. Matekból begyűjtött már 3 "lemaradásért" egyest. Az egyiket meg is magyarázta a tanító néninek:
"Este későn értünk haza,/Népliget, Major koncert után, 9 óra....../nem tudtam időben lefeküdni, és nem tudtam kipihenni magamat."
És még csak 9 éves..... Mi lesz később????
Hála istennek Esztert imádja. Puszilgatja, cipeli ha kell, ha nem :)
Rengeteget segít az amúgy szófogadatlan gyerek. Ha a tesónak kell valami, rögtön ugrik, csinálja.
Te jó ég. Most esett le. Hát persze hogy csinálja, addig sem kell a saját dolgával foglalkoznia....
Még jó hogy írom ezt a blogot, meglátok pár dolgot, amivel a fiam hülyére vesz......ááááááááááá

Röviden most ennyi van velünk.
Búcsúzóul pár fotó:

Jóllakottan


Fodrásztól jövet...


Macis alvás


kölcsönös a szerelem


I love bananas


Eszter


és ami a cimbis albumból kimaradt:
Gréta baba és Eszter :D

Szombathelyi cimbikkel :)

Az első férfi az életemben /bocs apa :D/



Uncsitesóval, Lillyvel



Gréta baba. Egyenlőre még nincs közös fotó. De a mi késik.....
/egyenlőre nem rontjuk az image-ét/

Sziasztok!!

Képzeljétek, már 2 hete élvezzük az otthon melegét.... SZÓ SZERINT!!!!!! Rettenetes ez a hőség, 30 fok van a lakásban. Egyik gyerek jobban szenved mint a másik.Egész nap bent ülünk a lakásban, és azt várjuk hogy este legyen, és mehessünk a játszótérre.
Máté a legnagyobb áldozata ennek. Szegénynek itt a nyári szünet, és bent kuksol a lakásban. TV, számítógép, X Box, egy kis Lego, aztán anya bosszantása /mondjuk érthető, szegény nem tud mit kezdeni unalmában../. Röviden ennyi a nap. Este 8 után lemerészkedünk a játszóra, ott jól megzabálnak minket a szúnyogok,úgyhogy kb 30 perc múlva már itthon is vagyunk....
Eszter csak eszik-alszik, egész nap, de olyan forró a kis teste, hogy többször megmértem a lázát, nem lázas-e..... Persze nem :)
Olyankor fürdőzünk egyet, és alszik tovább az angyalom.
Tegnap még egy kis hasfájás is rátett egy lapáttal, de túléltük. Ma már sokkal jobb.
Éjszaka is nagyon jó baba, este 11 körül eszik, és utána fél négy-négy körül kel enni legközelebb.
Hála istennek szépen gyarapodik. Múlt kedden 3610 gr volt a súlya, tegnap pedig 3820 gr-ot mértem!!
Mondtam a védőnőnek, hogy ha nem bánja, akkor mi távoznánk a fővárosból vidékre, mert már nem bírjuk. Hála istennek minden további nélkül beleegyezett!
KÉSZÜLJ SZOMBATHELY!!!! TÁMADUNK!!!!!!
:D :D :D

Máté és Eszter


Neeeem lesz rózsaszín...... :)


Az első kislányom :)


Hőségben csak így lehet kibírni.....

Egy kis beszámoló

Most van egy kis időm, gondoltam írok egy kis beszámolót Eszter eljöveteléről :D:D
Szerdán reggel 8 órára várt minket a doktorom, hogy megnézze van-e változás az előző napi 1 ujjnyi méhszájhoz képest. Annyit mondott, hogy azért most már sokkal jobb a helyzet, de menjünk nyugodtan haza, ha esetleg valami van, hívjam, ha semmi akkor holnap reggel ugyanekkor ugyanitt.
Még elmentem ctg-re, ami szintén nem mutatta annak a jelét, hogy itt rövidesen bármilyen esemény következik...
Elindultunk haza, /részemről nem kis csalódottsággal /, és megbeszéltük, hogy elintézünk egy-két rezsi befizetést, meg beugrunk turkálni egyet, ha már Mátét elpasszoltuk olyan indokkal, hogy megyünk szülni.....
Ekkor nekem gyanúsan elkezdett keményedni a hasam, semmi fájdalom, viszont 3 percenként óramű pontossággal olyan volt a hasam, mint egy óriási görögdinnye. A turkálóhoz sem volt már kedvem, mondtam Sanyinak , jobban szeretnék inkább otthon lenni most.
Hazaértünk, és én kitaláltam, hogy fürdök egyet, mert azt írták a könyvek, /:D/hogy ha elmúlnak ezek az összehúzódások egy lazító fürdőtől, akkor ez csak jósló dolog. Hát persze így is történt.
Olyannyira elmúlt, hogy még aludni is tudtam egy jó 1,5 órát. Aztán 4 óra magasságában elkezdődött valami. Elkezdett fájni a hasam végre :) :) Sanyi csak röhögött rajtam, hogy minden fájás után mondtam, hogy ez jó volt :D
Eléggé rendszertelenek voltak, 20 perces, 3 perces, össze vissza. Felhívtam Jucót /ő volt a szülésznőm/, hogy ez a helyzet, mit gondol. Mondta, hogy ha 3 percesek lesznek a fájások legalább 1,5-2 órán keresztül, akkor indulhatunk a kórházba.
Éppen Ausztrália-Szerbia meccs volt, és Jucóról tudni kell, hogy hatalmas focirajongó. Na, most az én leánykám annyira rendes volt, hogy kivárta a meccs végét, és akkor indultunk a kórházba, Jucó nem kis örömére.
Ekkor már bő 2 ujjnyi volt a méhszáj. A fájások egyáltalán nem voltak durvák, sokat röhögtünk az odafelé úton. Jucó még kérdezte is, hogy amióta úton vagyunk, azért volt fájásom? Mondtam, hogy volt, 3 is :D
Aztán a kórházban jött a várakozás. CTG, séta, vizsgálat, CTG, séta, vizsgálat. Egyszer csak lelassult kicsit a dolog, és a szülésznő mondta, hogy nagyon jól indult a dolog, de sajnos most úgy néz ki, hogy ma már nem lesz ebből baba...
Én ettől megint kicsit elcsüggedtem, de hát ez van.. Máténál is ez volt.
Aztán Sanyival csak sétáltunk sokat, oda vissza a folyosón, ő aranyosan stopperrel mérte az időt , hogy hány percenként jönnek a fájások, és meddig tartanak. Mindig mondta, ha odaérünk ahhoz az ablakhoz, akkor jön a következő, készüljek. Itt már azért kezdtek erősödni a fájásaim, de még mindig vigyorogva vettem az akadályokat.
Aztán jött egy újabb vizsgálat, amikor mondta a Jucó, ha még semmi változás, akkor burkot repeszt. Hát, nem volt rá szükség, mert közben bő 3 ujjnyi lett a méhszáj, és mehettünk a szülőszobára!! :)
Nagyon megörültem, hogy nem sokára Eszter a kezünkben lehet.
Ez már olyan éjfél körül volt. Erősödtek a fájások. Azt tanácsolták, hogy zuhanyozzam langyos vízzel a hasamat, mert az segít ellazítani az izmokat, és a méhszáj jobban rövidül. Hála istennek volt kád a fürdőben, és én elmerültem benne, mert annyira fáztam, mint még soha életemben. Fél 1-kor újra vizsgálat, hogy kell-e már behívni a doktor urat, vagy még ráérünk. Nem értünk rá! Eszter már nagyon közel volt!
1 órakor ért be a kedves Gidai doktor. Ekkor kiszálltam a kádból, hogy újabb vizsgálatnak vessem alá magamat, és ekkor egy nagy pukkanás szerűt éreztem a hasamban. Elfolyt a magzatvíz. Vizsgálatkor még egy adag távozott, amibe sajnos Eszterkém valamikor a felgyorsult események alatt belekakilt, ezért rögtön gyermekorvost hívtak hozzá, hogy születés után rögtön megvizsgálják.
Most már maradnom kellett az ágyon. 1ó 10 perc volt. A szülésznő mondta, hogy innentől kicsit bedurvul a helyzet, nagyon erős, szinte összefüggő fájásaim lesznek. Lettek is, ahogy kimondta. Arra gondoltam, hogy ha ezek még eltartanak kb. fél órán keresztül, akkor abba biztosan belehalok... De nem így lett, 3 fájás után hirtelen tolófájásaim lettek. 4 fájás után, 2010.06.24-én 1ó 27 perckor megszületett Horváth Eszter Enikő!!! Gátmetszés nélkül, varrás nélkül!!!!! Nem is tudom, hogy hálálhatnám ezt meg Jucónak. Hihetetlen, hogy szülés után pár órával úgy ültem, sétálgattam, és mindent csináltam, mintha nem is szültem volna :D :D Még egyszer, köszi Jucó!!!!
Hihetetlen volt, hogy ennyi volt az egész. /Persze hogy nem ennyi volt, de azt inkább most nem ecsetelném. Sajnos a méhlepény nem egy darabban jött ki...../
Szegény Eszter sínylette meg ezt a gyors, számomra könnyű szülést. Neki nagy kínlódás volt. Teljesen bevérzett a kis feje, még a kis szemei is. De legalább messziről felismertem az én drágámat a többi 50 újszülött közül :D:D
Mára már ez csak egy emlék, Eszter gyönyörű!!! És csak eszik-alszik egész nap, éjjel pedig 1x kel szopizni! Nagyon jó baba. Máté pedig imádja. Fogja, büfizteti, simogatja-puszilgatja titokban, persze van, hogy "véletlenül" zajong.... De hát majd megszokja.
Hát ennyi volt a mi szülés történetünk.
Jaj, a lényeget elfelejtem!!!!
A köldökzsinórt természetesen Sanyi vágta el, és rögtön beleszerelmesedett a kislányába!!! Annyira jó volt látni az arcán azt a boldogságot, amit neki általában sikerül eltitkolni, de most nem lehetett letörölni az arcáról :) :)

CTG közben:

Ők így várták a tolófájásokat.... Jucó és Gidai doktor


Végre itt van!! :)


Drága kis padlizsán fejű.....


Itt pedig már megszépülve

Megérkezett!!

2010.06.24.-én megszületett Horváth Eszter Enikő!! 3730 gr, és 51 cm "magas" :D
Mindketten nagyon jól vagyunk, de a részletekről majd kicsit később.
Egyenlőre pár fotó:

Még mindíg 2in1

Gondoltam jelzem, hogy még mindig egy test melegét élvezzük Eszterrel, mit nekünk bármi front, szélvihar, jégeső...... A legkisebb jele sem mutatkozik annak, hogy esetleg az elkövetkező pár napban bárminemű osztódás következne be. Azért merem ilyen szóval illetni,mivel minden érdeklő a következő kérdést teszi fel:
Egyben vagy még??? Sajnos így a vége felé egyre jobban kezdem utálni ezt az egy mondatot..... Biztos a hormonok :) :)
Ja, és egy apróbb esemény a hétvégéről. Vasárnap fogfájástól gyötörve kerestük fel az orvosomat, hogy esetleg várható-e szülés. Miután Ő azt tanácsolta, hogy feltétlenül keressem fel a fogorvost, mert annál nem tud rosszabbat elképzelni, minthogy szülés+fogfájás egyben, így is tettem. Sajnos menthetetlen volt a fog, így maradt a húzás. Aztán izgulhattunk, hogy mi lesz, ha esetleg mégis szülünk?????? Friss húzás után egy jó kis erőlködés...... Azért tudok élni....
De nem lett szülés, gondoltam had gyógyuljon be a fogam helye, és aztán hajrá!!!!! :D:D:D:D

Célegyenesben :)

Sziasztok!
Írok, amíg még tudok :D :D
Hála a hideg frontnak, most kicsit aktívabbnak érzem magam. Szóval mióta itthon vagyok, nagyon jól sikerülnek a vizsgálataim. Igaz, hogy minden nap bejárok, de megéri, ha jók az eredmények.
Szombaton kicsit csalódott voltam, mivel vizsgálat után a doktorom közölte, hogy teljesen zárt a méhszáj, nyugodtan mehetek Zamárdiba. Titokban arra számítottam, hogy esetleg születés-szülés közeli állapotban vagyunk Eszterrel, de hát ugye az otthon nyugalma......
Máténak közben eljött az év vége a suliban, holnaptól itthon boldogítjuk egymást. Pénteken lesz a bizonyítvány osztás, amit valószínűleg lekésünk, mert nekem 10.30-ra kell mennem CTG-re.....
Sok meglepetésre nem számítok, de hát ki tudja??? Ha az az átkozott írás és magatartás nem lenne.... :D De ennél nagyobb baj ne legyen.
Hétvégén összeraktuk a kiságyat, gondoltam örömet szerzek Máténak, hogy segíthet Eszter ágyát összehozni.... Hát nem jött be. Nem volt hajlandó segíteni, és baromira nem érdekelte a kiságy project. Na mindegy, ő is férfiből van. Majd ha köztünk lesz ténylegesen, a maga valóságában, remélem jobban érdekli majd. Most még eléggé megfoghatatlan számára.....
Röviden ennyi történt mostanság, ha bármi egyéb "közbejön", jelentkezünk!!! :D :D :D :D
E+E

Rémálom II.

Én még mindig vártam, hogy mehessek a flow. vizsgálatra, de gondoltam sétálok egyet. Mire visszaértem, a nővér a szobámból jött ki kórlappal a kezében. Én kis naiv, /miután ugye egyedül voltam a szobában../ gondoltam hogy engem keresett. Rá is kérdeztem. Hát nem tettem jól.....
Miből gondolom ÉÉÉÉN hogy engem keres. Nem. Megmondta, hogy majd szól. OK. Bocsi......
Ismét visszavonultam.
Eljött a délután, 17 óra, doktorom még sehol.... Remélem nem felejtett el. Fel kellene hívnom. De csak nem zaklatom, biztosan megvan az oka, hogy még nem jött. ÁÁÁÁ Megvan! Megkérdezem a nővért, hogy itt van-e még a doktor úr, esetleg ügyeletes????
Újabb óriási hiba volt!!!!!!!!!!
Neki fogalma sincs, hogy a doktor itt van-e, főleg, hogy ügyeletes-e, és különben is, van neki mobilja, ha gondom van szíveskedjek azon hívni őt........ OK. Bocsi...... Ismét....
megint vissza a szobába, pihi.
Míg nem jött 2 nővér az egyetlen olyan fürdőszobába, amit be lehetett zárni, "109-110-es szoba fürdője" cimke leszabása,nagy susmus, beszélgetés: "majd azt mondjuk rossz!!!"
Ezzel bezárták a fürdőszobát.
Ez már engem eléggé felháborított. Nagyon kellemetlen olyan helyen -már bocsánat- szarni, zuhanyozni, ahol rajtunk kívül még vagy 20-30 ember van, ill. látogatók 7-19-ig. Arra figyelni, hogy vajon mikor nyit rám valaki......
Este 18.30
Doktor még mindig sehol, de azt már megtudtam, hogy ügyel, és műtőben van.
Sanyi megérkezett látogatóba :) A nap első jó dolga. Olyan jó volt , hogy rögtön el is sírtam magam, hogy én ezt már nem akarom, és haza akarok menni. Persze megnyugtatott, hogy minden ok stb....
Kitaláltam, hogy ha már úgyis itt van, lehetne az őröm. Elmegyek wc-re végre, zuhanyozni, hajat mosni stb. , ő meg vár az ajtóban , és nem enged be senkit.... Be is mentem, már ettől felüdültem, hogy nincs miért izgulnom :) Beállok a zuhanyzóba, csap megnyit.............
NINCS MELEG VÍZ!!!!! CSAK JÉG HIDEG!!!!!!!
Na ez betette a kaput. Töröközőt magamra vettem, kirohantam. Szóltam Sanyinak, hogy hívja a doktorunkat, legyen kedves idefáradni, mert beszélni akarunk vele.
Jött is hamar. Én mondtam, hogy most rögtön szeretnék hazamenni saját felelősségemre, mert ez nem állapot, ami itt folyik.... /Ja azt elfelejtettem mondani, hogy azért zárták be a zuhanyzót, hogy ők tudjanak a nagy melegben zuhanyozni./
Beszélgetés, kockázat mérlegelés után igazat adott és haza is jöhettem....
Most naponta járok CTG-re, 2 naponta flow-ra.
Láss csodát, a ma reggeli CTG-m jól sikerült!!!!
Remélem ezt az 1-2 hetet még átvészeljük, és hamar a kezünkben lesz a mi Eszterünk, egészségesen.

Rémálom

Sziasztok!
Biztos többen észleltétek, hogy mostanság kicsit eltűntem az éterből. Ennek nem volt más oka, minthogy a terhespatológia "vendégszeretetét" élveztem.
Sajnos nem sikerültek túl jól a CTG vizsgálataink, és ezért úgy döntöttek doktorék, hogy pár nap megfigyelés nem árt. Hála istennek az UH-os vizsgálatnál minden rendben volt, sőt, hirtelen már a 38. héten találtam magam..... :) :) Eszter elvileg már 3700 gr-os elkészült kisbaba, aki bármikor előbújhat sokunk nem kis örömére.
Sajnos a kórházban eltöltött idő nem volt túl kellemes, de ahogy Geo barátnőm másik kórházról írt beszámolóját olvastam, máshol sem rózsás a helyzet....... Nem is értem mit vártam.
Sajnos sikerült úgy befeküdnöm, hogy a választott doktorom épp nem dolgozott 2 napig, csak szerdán jött. Szegény akkor is ügyelt, ami annyit jelent, hogy a műtőből ki sem látszik. Sikerült este 8-kor érdemi tárgyalást folytatnunk. Na de ne szaladjunk ennyire előre...
Próbáltam a 3 nap leforgása alatt bármi információhoz hozzájutni, hogy igazából mi is van velünk? Azt tudtam , hogy miért kell megfigyelni Eszter szívhangját, de hogy esetleg a 3 napos megfigyelés alatt-ami napi 2 CTG-t illetve egy FLOWMETRIA vizsgálatot jelentett- sikerült-e valami következtetés levonni, senki nem válaszolt. Azaz, de , annyit, hogy " majd a választott doktor úr mindent elmond..." Én csak vártam, vártam, vártam. Míg nem eljött a tegnapi nap, végre jön az ÉN doktorom. Megtudhatom végre, hogy mi van velünk, hazamehetünk-e, vagy esetleg megszületik a mi kisbabánk. 10 óra körül be is szaladt hozzám, hogy elmondja, hogy ma is lesznek ezek vizsgálatok, és majd meglátjuk. Délután ő is megvizsgál "méhszájilag" :) mivel hétfőn egy szűk ujjnyira nyitva volt, de sajnos most rohan a műtőbe.
OK. Még mindig kétségek között.....
Tellt múlt az idő, betegek jöttek, mentek, kaptam magam mellé 3 friss császáros kismamát. Megörültem nekik, mert végre nem egyedül voltam, és ketten közülük innen mentek szülni, úgyhogy ismertük is egymást.
Hát szegényeknek nem sok kényeztetésben volt részünk a "nővérkék" részéről. A bőröndjeiket a szoba közepére behúzták , és konkrétan ennyi volt a segítség. Szegények nem hogy menni nem tudtak, de feküdni sem, hajolni-guggolni meg aztán pláne nem..... Az ajtóból visszaszóltak nekik, hogy menjenek tusolni, meg hálóinget cserélni. Igen ám, de hogyan???? A bőrönd elérhetetlen volt számukra. Előbújt belőlem az ápolónő, és nem győztem segíteni nekik. Bőrönd emel, nyit , kivesz ezt, azt, kikísér, vizet hoz stb..... Végre nem unatkoztam. :) :)
Egy órányi vergődés után közölték, hogy van már hely a gyermekágyon, úgyhogy pakoljanak össze, és indulás. De úgy pakoljanak, hogy csak két keze van.......... Szegények még próbálkoztak poénkodni, hogy ott is ilyen kényelmetlenek lesznek-e az ágyak, de nem arattak sikert. Közölte velük a kedves nővér, hogy ez nem szanatórium.
Aztán persze a duzzogás, hogy most ezért húzhat át 3 ágyat.....
Ezen is túl voltunk.
folyt.köv.

Sziasztok!!

Miután egyre több érdeklődő, nagyon kedves barátom van, úgy gondoltam, a híradás ezen formáját választom, hogy mindenki, mindenről időben értesüljön.
Gondolom azt már mindenki tudja, hogy a 8 és háromnegyed éves Máté fiam mellé pár hét múlva egy apró leányka, Eszter érkezik.
Máténak köszönhetjük az ő érkezését, mivel ő maga kérte a Jézuskától, hogy végre neki is legyen már valakije... :D :D Egy arany pofa... Mi pedig, mint a rendes szülők, teljesítettünk Máté kívánságát. Igaz, ő azt nem tudta, hogy amikor ezt kérte a Jézuskától, Eszter már a pocakban növekedett. :) Micsoda megérzés..

Szóval az elkövetkező időkben a gyermekvárás, szülés örömeibe kacsinthattok be, illetve egy kissé problémás nagyfiú életébe láthattok bele.

Remélem tetszeni fog,és szerzek pár színes percet napi teendőitek közepette :) :)

Sziasztok
Enikő